A 4. a osztály a természetbe vágyott. Azt ajánlottam nekik nézzék meg a Magyarkertet.
Jakabszálláson épült meg évekkel ezelőtt Magyarország kicsinyített mása.
A terület hatalmas, aminek a bejárása is sok ídőt vesz idénybe. A csapat be lett dobva a mélyvízbe, mert egy kincsvadászattal kezdtek.
Magyarország különböző tájegységein, ahol bokrok jelezték a magasságot, voltak elrejtve a ládák. Szerencsére a méretük is nagy volt és a bokrok sem takarták be teljesen a kincses ládákat. Minden egyes helyen el volt rejtve egy betű, amiből egy szót kellett összerakni.
A feladat bár könnyűnek tűnt, de még sem volt az. Egy ládát a 7-ből nem is sikerült megtalálni, pedig mindenki nagyon igyekezett, már mi pedagógusok is beszálltunk a keresésbe. Mentségünkre legyen mondva, hogy a másik sem találta meg a ládát.
Mentő játékként egy kvíz játékot kaptunk, amit csillagos 5-re teljesítettünk, egy ponttal elhúzott a lányok csapata. Mindenki jutalomként egy balaton szeletet kapott, a megtalált betűkből is a Balatont lehetett kirakni.
A terület tényleg óriási volt, felmásztunk a kilátóhoz is, ahonnan teljesen másképpen láttunk rá Magyarországra. Simogattunk kis pónilovat, Villámot, és gombóc a tanya kutyája is mindig ott volt, kísért bennünket.
A kirándulás szép volt és jól el is fáradtunk. Mindenki kijátszhatta magát ezen az óriási „játszótéren”
Köszönjük Tünde néninek a kert vezetőjének, az élményt amit kaptunk!
Borsos Andrea