Karácsonyi csoda

„Tudod, karácsonykor az ember mindig hisz egy kissé a csodákban, nem csak te meg én; hanem az egész világ, az emberiség, amint mondják, hiszen azért van az ünnep, mert nem lehet a csoda nélkül élni.”- írja Márai.

…és a mi csodánk tegnap teljesedett. Délután 4 órakor egy egész csarnoknyi gyerek és felnőtt előtt adtuk elő a karácsonyi műsorunkat, amire hosszú hetek óta készültünk. Minden úgy sikerült, ahogy szerettük volna. A gyönyörű karácsonyfa mellett állt a meleg, meghitt fényben ragyogó színpad, amin előadhattuk a saját, Rákóczis, zenés-táncos darabunkat, az „Egy foltmanó karácsonyá”-t.

Éreztük és tudtuk, hogy mindenki egyetért a darab mondanivalójával, miszerint ebben a piros iskolában csupa vidám, önfeledt Rfi tanul, akiken nincsenek bélyegek, akik értékesek számunkra, bíznak egymásban, s magukban is.

Az est fénypontja pedig a fináléban dübörgő, összefonódó „Szeretetlánc” volt, hiszen egy emberként énekeltük, mutogattuk, táncoltuk, hogy

„Lajrarara, lajrarara,

Szeret a szívünk, hát nevet a dal….”

„Lajrarara, lajrarara

Csoda az élet és csoda a tánc…”

Megint itt ez a csoda. Mert hát az volt. Repültek a piros manósapkák, tapsoltunk, fütyültünk és nevettünk. Egymást ünnepeltük. Bizony, a karácsonyi csodát mind jól belevarázsoltuk a másik szívébe. Hiszen mindez csak úgy jöhetett létre, hogy nap, mint nap hozzánk szaladt, szólt valaki:

-         Mit segítsek?

-         Mit szólnál hozzá?

-         Támadt egy ötletem…

-         Mi lenne,ha behoznám, megcsinálnám, megrajzolnám, összeszedném…?

A félig gondolt gondolatunkat is kitalálták, továbbfejlesztették, megvalósították szülők, kollégák, gyerekek. Délelőtt, délután, este, iskolában és azon kívül.

Jó volt a Rákócziban karácsonyt csinálni!

„Mert a csoda, amire várunk, és ami beteljesedik nem a színes szalagokkal átkötött dobozokban rejlik. Ezt a csodát máshol kell keresni, máshol lehet megtalálni. Ez a csoda a kedves szavakban, őszinte, szívből jövő jókívánságokban, szerető érzésben érkezik.”

És kell ennél nagyobb ajándék? A következő 365 napban ezek kísérnek, ezek adnak erőt. Valóban nem a csomagokban rejlő tárgyak, hanem ezek. Ez a karácsony csodája.

A szeretet, amit szívből kaptál, nem marad benn a jókívánságokban. Életre kel és beléd költözik, minden nap veled van, veled lesz. Nem hagy egyedül. Ez a szeretet minden ébredésnél vár, megfogja a kezed, elkísér az utcán, vásárol a piacon, és veled együtt dolgozik…a Rákócziban.

Így a hétköznapok, bármit is hoznak, bármit is teszel, ünnepnapokká válnak.

Ez a csoda. Ezt teszi a karácsonyfa…vagy mi…

Pap-Gömöry Erika