Testnevelés - Informatika irányultság

TESTNEVELÉS

A játékos, sok mozgással járó testnevelés óra hatékonyan segíti a gyermekeink kondicionális, koordinációs képességeinek fejlődését. Megtanulják a fáradságot legyőzni, a sikert, a kudarcot egyaránt elviselni. Megtanulnak együtt, egymásért küzdeni, helytállni az iskolai élet valamennyi területén. A sport jellemformáló ereje megnyilvánul a tanulók jobb tanulmányi eredményében is.  Iskolánk atlétika, labdarúgás, kézilabda, karate sportágakban, és játékos sportversenyeken, országos, megyei, és városi szinten is kiemelkedő eredményeket ér el.

A testnevelés nem egyszerű készségtárgy, hanem talán a legfontosabb meghatározója annak, hogy milyen egészségben éli le a felnövő ember az életet.

Az egészséget befolyásoló egyik legfontosabb életmódbeli jellemzői a rendszeres fizikai aktivitás, a testmozgásban való részvétel. A sport az ifjúság neveléseinek elengedhetetlen része. Az iskolai testnevelés a mozgáson és testedzésen keresztül biztosítja a tanulók nevelését. A sportok, szabadtéri tevékenységek, a testedzés és kikapcsolódás különböző formái az egészség szempontjából nagy fontossággal bírnak.

A tanulóknak meg kell ismerkedniük a test működésével, és azzal, hogy az olyan szokások, mint a rendszeres testedzés és szabad levegőn tartózkodás hogyan kapcsolódnak a testi és szellemi egészséghez. A testnevelés az iskola napi munkájára és az iskola közösségére is hatással van.

A fizikai tevékenységek fokozzák az éberséget, javítják a más tantárgyakban elért tanulmányi eredményt. A fizikai tevékenységekben és játékokban való részvétel öröme a testnevelés oktatásának központi eleme. A fiataloknál a motiváció általában nem probléma. Ha megnézzük a szabadban szabadon játszó gyermekeket, azt látjuk, hogy sokat mozognak, és élvezik a mozgást. A testnevelés órának ezt a pozitív hozzáállást tovább kell fejlesztenie.

Ez különféle vonzó és a különböző életkorokhoz illő játékokkal és tevékenységekkel érhető el.

A testnevelés célja a szociális, mentális és fizikai képességek fejlesztése.

Szociális fejlesztés: A tanulók elsajátítják a csoportbeli viselkedést, a tisztelet kimutatását (fair play), együttműködési és kreatív készségekre tesznek szert (szabályok kidolgozása, játékok, tánc, stb.)

Mentális fejlesztés: A test ismerete és kontrolálása számos pozitív hatással jár. Elősegíti a koncentrációt, fokozza a stressz kezelésének képességét, az önbecsülést, kreativitást, a kifejezésmódokat.

Fizikai fejlesztés: A tantárgy lényege a fizikai tevékenység, tapasztalatszerzés, a test és korlátainak, lehetőségeinek megismerésében.

Sportcsarnokunk három részre osztható, így egy tanítási óra alatt három osztálynak lehet testnevelés órája teremben, és egy osztály a lelátón dolgozhat. Így a heti három tanórából általában kettő „csarnokos” óra és egy „lelátós”.

A testnevelés órán kívül különböző szakköröket szervezünk tanulóinknak: pl. szivacskézilabda, labdarúgás, karate, néptánc, atlétika

Tartalmi célkitűzéseink:

• Torna: A tanulóknak lehetőséget adunk az alábbiak gyakorlására: egyensúlyozás stabil, keskeny és mozgó felületen és különböző eszközökkel, ugrások / szabad ugrás, ugrás szerről és szeren keresztül / segítséggel, guruló átfordulás előre és hátra, átfordulás szeren, mászás, kapaszkodás szeren, lengés, függeszkedés és emelés szeren.
• Atlétikai készségek fejlesztése: Az atlétikai tevékenységek során a tanulóknak lehetőséget adunk az alapkészségek gyakorlására és elemi mozdulatok végzésére, különféle atlétikai stílusok és technikák kifejlesztésére. Szakköri jelleggel működik az iskolában heti 2 órában.  A tehetséges tanulóknak lehetősége van városi- megyei - és országos versenyeken részt venni.

• Tánc és mozgás: A tánc és mozgás lehetőséget nyújt a tanulóknak a tér, erő és idő érzékelésére, valamint a hangulatok és érzések kifejezésére. Heti egy óra néptáncot biztosítunk a gyerekeknek, szülői finanszírozással.
• Szabadtéri tevékenységek: A szabadtéri tevékenységek és a kalandsportok lehetőséget biztosítanak a tanulóknak arra, hogy minden évszakban a szabad levegőn tartózkodjanak, és megtapasztalhassák és megfigyelhessék az őket körülvevő környezetet, megtanulják magukat biztonságban érezni. Ezeknek a tevékenységeknek kihívást, kalandot és együttműködési, probléma-megoldási lehetőségeket kell biztosítaniuk a tanulóknak.

• A tanulók lehetőséget kapnak, hogy kipróbáljanak különböző szabadtéri sportokat, mint például a síelés, kerékpározás, hegymászás, tájékozódási futás, gördeszkázás, stb. A tevékenységek e része beépíthető iskolai kirándulásba.
• Szivacskézilabda: Iskolánk specialitása a szivacskézilabda, mely 7 éve indult.

• Már első évfolyamtól kezdve megismerkednek a gyerekek előkészítő jelleggel a szivacskézilabda, mint játék, alapjaival. Első évfolyamtól a KESI-vel való együttműködés keretében szakköri jelleggel foglalkozunk a gyermekekkel. Kézilabdásaink szép eredményekkel öregbítik iskolánk hírnevét a versenyeken elért eredményeikkel.

Fontosnak tartjuk a testnevelési játékok oktatását az alsó tagozaton minden testnevelés órán. Az osztályokban különböző képességű és fejlettségű tanulók járnak. Az órán a választott játékkal az átlagos képzettségű tanulók képességeihez kell alkalmazkodnunk. Gondoskodnunk kell az elmaradottak felzárkóztatásáról, és ha lehetséges, a játékban is differenciáltan határozzuk meg a feladatokat és követelményeket.
Az előkészítésnek többrétű célja, hogy megteremtsük a közös alapot a játék elemeinek oktatásához. Speciális feladatokkal a cél érdekében bevetett szabályokkal, feladathelyzettel képességet fejlesztünk. Feladat, a játéknak, pontosabban a játszásnak a megtanítása.
A játékoktatás eredményességét nagymértékben elősegíti a tervszerűség, a feladatok egymásra épülése, hisz így biztosítjuk a folyamatosságot. Törekszünk a játékok tökéletesítésére a szabályok bővítésével, variációival. A megfelelő időt mindig biztosítjuk egy-egy játék megtanítására, begyakorlására.

A testnevelés irányultság beépül a testnevelés órákba, a heti néptánc és sportszakköri foglalkozásokba. Elindul az első osztálytól a szivacskézilabda játékos formában történő megismertetése, az alaptechnikák elsajátítása és a különböző sportok ismerete.

Céljaink:

• A szellemi, és lelki terhelés összhangjának megteremtése, a különböző fizikai tevékenységek kipróbálása iránti egész életre szóló érdeklődés kifejlesztése.
• Az egészséges diákélet – stílus kialakítása, a nevelés, a személyiségfejlesztés.
• A tanulók fittségének kialakítása. Fokozatos terheléssel keringés-légzés fejlődésének elősegítése, ezáltal erőnlét javítása.
• Kiemelt figyelmet kapnak a tanulók egymás közötti felelős és megfontolt érintkezéséhez szükséges készségek és ismeretek is: pl. kreativitás, kitartás, küzdőképesség, koncentráció, becsületesség, bátorság, a kapcsolatteremtő képesség fejlesztése, a szolidaritás, a tolerancia és a fair play szellemének megismerése.

• A tanulók pszichomotoros fejlődésének biztosítása. Az első években különösen nagy fontosságot kapnak a motoros készségek, mivel ezekre szükség van a mindennapi feladatok ellátásában, és ezek képezik a különböző sportok alapját.  Ezek a készségek hatással vannak minden más iskolai és szabadidős tevékenységre.
• Meg kell tanulniuk a tanulóinknak véleményt alkotni a különböző játékokról és azok értékéről. Ezek a vélemények olyan kérdésekből fakadnak, mint „milyen játékok tetszenek nekem”, „mik az alapvető szabályok”, „hogyan lehet biztonságosan játszani, és hogyan dolgozom együtt másokkal”.
• A sporttevékenységek iránti pozitív hozzáállás kifejlesztése, a sporttevékenységekben való egész életen keresztüli részvétel ösztönzése érdekében

Fejlesztési feladataink:

• A testi fejlődés elősegítése az életkornak megfelelő terheléssel. Ideg-izom koordináció fejlesztése. Az ortopédiai elváltozások megelőzése vagy egyensúlyozása.
• A higiéniai szokások kialakítása és erősítése.
• A koordinációs képességek összetevőinek folyamatos fejlesztése.
• A kondicionális képességek fejlesztése: gyorsaság, állóképesség, erő, hajlékonyság, lazaság.
• Egyéni és társasjátékok, sporttevékenységek végrehajtásához szükséges ismeretek és képességek elsajátítása.
• A mozgáskommunikáció sokoldalú fejlesztése. A mozgás öröme épüljön be mindennapjaiba, váljon belső igényévé.
• A testi épségre veszélyes helyzetek elkerülése illetve segítségnyújtás képességének kialakítása, a társakkal szemben tanúsítandó türelem készsége.

• A testnevelésórákon tanultak és az ott elvégzett gyakorlás eredményeként a tanulók váljanak edzetté, cselekvőképessé.
• Szabálytudat kialakítása a szabályok elfogadásával, betartásával, társakkal történő betartatásával
• A testnevelés órákon tanult játék- és sporttudásuk, megszerzett ügyességük adjon egészséges önbizalmat, kiegyensúlyozottságot.
• Fontosnak tartjuk, hogy tanulóink ismerjék meg a különböző mozgásformákkal a sport sokszínűségét, legyen átfogó képük a különböző sportágakról.

INFORMATIKA

Az elmúlt évtizedekben a társadalom gyorsuló átalakulása, a jelentősen felgyorsult technikai fejlődés, az információszerzés iránti fokozott igény egyre inkább az informatika oktatás felé irányította az emberek figyelmét. Ma már az informatikai termékek átszövik világunkat, számítógép mellett intelligens eszközök sokasága jelent meg, és jelenik meg folyamatosan, így azok fogják tudni jól kihasználni az információs társadalom adta lehetőségeket, akik ismerősként, rendszeresen alkalmazzák ezeket az újabb és újabb eszközöket. Ennek szükségessége pedig ma már az általános iskolák alsó tagozataiban is felmerült.

A műveltségfelfogás pragmatikus-praktikus irányba változott: ki kell alakítani az élethosszig tartó tanulás iránti igényt, és ennek alapfeltételeként a tanulás iránti pozitív beállítódást. Az élethosszig tartó tanulás iránti igény kialakításának első színtere az általános iskola. A szülők iskola felé támasztott elvárásai is ennek megfelelően átalakultak Mi szükségesnek tartottuk ezen elvárások figyelembevételét, így az általános iskola 1. évfolyamától kezdődően az osztályok irányultságának meghatározásánál különöse nagy szerep jutott az informatikának. A négy különböző irányultságú osztály közül két osztályban kiemelt terület jutott az informatika oktatásának:

Céljaink:

• Az információ társadalmi szerepének megnövekedése és az információszerzés képességének felértékelődése miatt fontosnak tartjuk azt, hogy az informatikai eszközök alkotó alkalmazása révén életminőség javulást érhessünk el. Az embereknek fontos, hogy időben hozzájussanak az életvitelük alakításához szükséges információkhoz, lehetőségekhez. Ehhez szeretnénk hozzájárulni már ebben a kezdeti tanulási szakaszban. A tanulóink legyenek képesek a szükséges információkhoz hozzájutni, és azokat céljaiknak megfelelően feldolgozni és alkalmazni.

• Segítséget kívánunk nyújtani ahhoz, hogy az előzőekben megfogalmazott igényeknek megfelelően képesek legyenek elsajátítani a megfelelő információszerzési, -feldolgozási, adattárolási, -szervezési és -átadási technikákat, valamint az információkezelés jogi és etikai szabályait.
• Fontosnak tartjuk, hogy a tanuló figyelmet fordítson informatikai ismereteinek folyamatos megújítására.
• Figyelmet fordítunk a tanulók vizuális kultúrájának, kommunikációjának fejlesztésére a szövegszerkesztés mellett a látványszerkesztésre is koncentrálva.

• Fontos területnek tartjuk a valós világ modellezését az informatikai eszköztár segítségével.
• A különböző tantárgyak megismerési folyamatainak segítése az internet által nyújtott lehetőségeken keresztül. A tanulókat felkészíteni a problémamegoldás magasabb szintjére.
• A tanulók összes tanulási kompetenciájának fejlesztésében segítséget nyújthat az informatika oktatása.
• A szociális kompetenciák fejlesztése a közös munka, információszerzés nyújtotta lehetőségeken keresztül.
• Esélyegyenlőtlenségek csökkentése az informatikai eszközök használatával.

• A pedagógus szerepének a kor követelményeinek megfelelő megváltoztatására törekszünk: az ismeretátadó és számonkérő pedagógus helyett, az ismeretek közötti eligazodást segítő, tanácsadó, az információt értékelni, abban kételkedni tudó tanulók nevelőjévé válni.
• Munkánkba beépítjük a hagyományos tanórákon túlmutató, informatikával támogatott projektmunkát is.
•  

•  
• Versenyeken veszünk részt, a tanulók probléma-megoldási képességének fejlesztése céljából (pl. Országos Logo-verseny)
• A tanulók iskolánkban mind a négy alsó tagozatos évfolyam heti egy órában, két tanulócsoportban tanul informatikát. Így egy-egy tanulócsoportnak 18 órája van egy tanévben, azaz kéthetente egy órája. Tantervünket a NAT elvárásainak megfelelően alakítottuk ki, figyelembe véve a helyi lehetőségeket, adottságokat. A NAT-ban szerepel az informatikaoktatásban a könyvtárhasználati témakör, ezt mi más tantárgyba építjük be. Tárgyi, személyi feltételeink adottak.
• Fontosnak tartjuk azt, hogy az informatika tantárgy ne váljon elméletivé. A tanulók empirikus úton szerezzenek új ismereteket, ezzel elősegítve a tanulóknak az informatikához való pozitív viszonyulását. Ezért nagy hangsúlyt fektetünk az életkori sajátosságok figyelembevételével a játékos tanulásra.

Fejlesztési feladataink:

1. Az informatikai eszközök használata

• Ismerkedés az adott informatikai környezettel.
• A számítógéppel való interaktív kapcsolattartás ismert programokon keresztül.
• Számítógépes játékok, egyszerű fejlesztő szoftverek megismertetése.

2. Informatika-alkalmazói ismeretek

• Egyszerű rajzos, szöveges dokumentumok készítése.
• Egyszerű zenés alkalmazások, animációk elkészítése és használata.
• Adatok csoportosítása, értelmezése.
• Közhasznú információforrások megismerése.

3. Infotechnológia (problémamegoldás informatikai eszközökkel és módszerekkel)

• Információ kifejezése beszéddel, írással, rajzzal, jelekkel.
• Informatikai eszközökkel történő problémamegoldás gyakorlása.
• Egyszerű problémák megoldása részben tanári segítséggel, részben önállóan.
• Egyszerűbb algoritmusok felismerése, megfogalmazása, végrehajtása.
• Az algoritmusokban használt adatok értelmezése.
• Mindennapi adatok leírása (számok, szövegek, rajzok…)

4. Infokommunikáció

• Információszerezés az internetről, irányított keresés.
• Az új, informatikai eszközöket alkalmazó média egyes lehetőségeinek megismertetése.
• Felfedező keresés az életkornak megfelelő információhordozókban.
• A főbb dokumentumfajták megkülönböztetése, tartalmának és adatainak megállapítása.

Fejlesztési követelmények:

A tananyag spirálisan építkezik, ezért lehetőséget biztosít arra, hogy legnagyobb mértékben figyelembe vehessük a tanulócsoportok fejlettségi szintjét, különböző képességeiket, hiszen az informatikai ismeretek világában jelentős különbözőségeket tapasztalhatunk. A követelményeket és tevékenységeket nem szükséges mereven betartani, amennyiben a tanulók mélyebb ismeretekkel rendelkeznek egy adott témakörről, vagy nagyobb érdeklődést mutatnak, akkor lehetőség van arra, hogy a tananyag átcsoportosításával több időt szánjunk egy-egy témára. Fontos, hogy fenntartsuk a folyamatos érdeklődést a tantárgy iránt. A továbbhaladási feltételeket is ennek megfelelően kell alakítani, nem szigorúan évfolyamonként figyelembe venni.