Matematika - Informatika irányultság

INFORMATIKA

Az elmúlt évtizedekben a társadalom gyorsuló átalakulása, a jelentősen felgyorsult technikai fejlődés, az információszerzés iránti fokozott igény egyre inkább az informatika oktatás felé irányította az emberek figyelmét. Ma már az informatikai termékek átszövik világunkat, számítógép mellett intelligens eszközök sokasága jelent meg, és jelenik meg folyamatosan, így azok fogják tudni jól kihasználni az információs társadalom adta lehetőségeket, akik ismerősként, rendszeresen alkalmazzák ezeket az újabb és újabb eszközöket. Ennek szükségessége pedig ma már az általános iskolák alsó tagozataiban is felmerült.

A műveltségfelfogás pragmatikus-praktikus irányba változott: ki kell alakítani az élethosszig tartó tanulás iránti igényt, és ennek alapfeltételeként a tanulás iránti pozitív beállítódást. Az élethosszig tartó tanulás iránti igény kialakításának első színtere az általános iskola. A szülők iskola felé támasztott elvárásai is ennek megfelelően átalakultak Mi szükségesnek tartottuk ezen elvárások figyelembevételét, így az általános iskola 1. évfolyamától kezdődően az osztályok irányultságának meghatározásánál különöse nagy szerep jutott az informatikának. A négy különböző irányultságú osztály közül két osztályban kiemelt terület jutott az informatika oktatásának:

Céljaink:

• Az információ társadalmi szerepének megnövekedése és az információszerzés képességének felértékelődése miatt fontosnak tartjuk azt, hogy az informatikai eszközök alkotó alkalmazása révén életminőség javulást érhessünk el. Az embereknek fontos, hogy időben hozzájussanak az életvitelük alakításához szükséges információkhoz, lehetőségekhez. Ehhez szeretnénk hozzájárulni már ebben a kezdeti tanulási szakaszban. A tanulóink legyenek képesek a szükséges információkhoz hozzájutni, és azokat céljaiknak megfelelően feldolgozni és alkalmazni.

• Segítséget kívánunk nyújtani ahhoz, hogy az előzőekben megfogalmazott igényeknek megfelelően képesek legyenek elsajátítani a megfelelő információszerzési, -feldolgozási, adattárolási, -szervezési és -átadási technikákat, valamint az információkezelés jogi és etikai szabályait.
• Fontosnak tartjuk, hogy a tanuló figyelmet fordítson informatikai ismereteinek folyamatos megújítására.
• Figyelmet fordítunk a tanulók vizuális kultúrájának, kommunikációjának fejlesztésére a szövegszerkesztés mellett a látványszerkesztésre is koncentrálva.

• Fontos területnek tartjuk a valós világ modellezését az informatikai eszköztár segítségével.
• A különböző tantárgyak megismerési folyamatainak segítése az internet által nyújtott lehetőségeken keresztül. A tanulókat felkészíteni a problémamegoldás magasabb szintjére.
• A tanulók összes tanulási kompetenciájának fejlesztésében segítséget nyújthat az informatika oktatása.
• A szociális kompetenciák fejlesztése a közös munka, információszerzés nyújtotta lehetőségeken keresztül.
• Esélyegyenlőtlenségek csökkentése az informatikai eszközök használatával.

• A pedagógus szerepének a kor követelményeinek megfelelő megváltoztatására törekszünk: az ismeretátadó és számonkérő pedagógus helyett, az ismeretek közötti eligazodást segítő, tanácsadó, az információt értékelni, abban kételkedni tudó tanulók nevelőjévé válni.
• Munkánkba beépítjük a hagyományos tanórákon túlmutató, informatikával támogatott projektmunkát is.
•  

• Versenyeken veszünk részt, a tanulók probléma-megoldási képességének fejlesztése céljából (pl. Országos Logo-verseny)
• A tanulók iskolánkban mind a négy alsó tagozatos évfolyam heti egy órában, két tanulócsoportban tanul informatikát. Így egy-egy tanulócsoportnak 18 órája van egy tanévben, azaz kéthetente egy órája. Tantervünket a NAT elvárásainak megfelelően alakítottuk ki, figyelembe véve a helyi lehetőségeket, adottságokat. A NAT-ban szerepel az informatikaoktatásban a könyvtárhasználati témakör, ezt mi más tantárgyba építjük be. Tárgyi, személyi feltételeink adottak.
• Fontosnak tartjuk azt, hogy az informatika tantárgy ne váljon elméletivé. A tanulók empirikus úton szerezzenek új ismereteket, ezzel elősegítve a tanulóknak az informatikához való pozitív viszonyulását. Ezért nagy hangsúlyt fektetünk az életkori sajátosságok figyelembevételével a játékos tanulásra.

Fejlesztési feladataink:

1. Az informatikai eszközök használata 

• Ismerkedés az adott informatikai környezettel.
• A számítógéppel való interaktív kapcsolattartás ismert programokon keresztül.
• Számítógépes játékok, egyszerű fejlesztő szoftverek megismertetése.

2. Informatika-alkalmazói ismeretek

• Egyszerű rajzos, szöveges dokumentumok készítése.
• Egyszerű zenés alkalmazások, animációk elkészítése és használata.
• Adatok csoportosítása, értelmezése.
• Közhasznú információforrások megismerése.

3. Infotechnológia (problémamegoldás informatikai eszközökkel és módszerekkel)

• Információ kifejezése beszéddel, írással, rajzzal, jelekkel.
• Informatikai eszközökkel történő problémamegoldás gyakorlása.
• Egyszerű problémák megoldása részben tanári segítséggel, részben önállóan.
• Egyszerűbb algoritmusok felismerése, megfogalmazása, végrehajtása.
• Az algoritmusokban használt adatok értelmezése.
• Mindennapi adatok leírása (számok, szövegek, rajzok…)

4. Infokommunikáció

• Információszerezés az internetről, irányított keresés.
• Az új, informatikai eszközöket alkalmazó média egyes lehetőségeinek megismertetése.
• Felfedező keresés az életkornak megfelelő információhordozókban.
• A főbb dokumentumfajták megkülönböztetése, tartalmának és adatainak megállapítása.

Fejlesztési követelmények:

A tananyag spirálisan építkezik, ezért lehetőséget biztosít arra, hogy legnagyobb mértékben figyelembe vehessük a tanulócsoportok fejlettségi szintjét, különböző képességeiket, hiszen az informatikai ismeretek világában jelentős különbözőségeket tapasztalhatunk. A követelményeket és tevékenységeket nem szükséges mereven betartani, amennyiben a tanulók mélyebb ismeretekkel rendelkeznek egy adott témakörről, vagy nagyobb érdeklődést mutatnak, akkor lehetőség van arra, hogy a tananyag átcsoportosításával több időt szánjunk egy-egy témára. Fontos, hogy fenntartsuk a folyamatos érdeklődést a tantárgy iránt. A továbbhaladási feltételeket is ennek megfelelően kell alakítani, nem szigorúan évfolyamonként figyelembe venni.

MATEMATIKA

A 21. századi matematika-tanítás alapvető célja az általános emberi készségek, képességek, személyiségjegyek fejlesztése, a természettudományos gondolkodásmód és a helyes tanulási szokások kialakítása. Ezt tapasztalatokra, megfigyelésekre, tevékenykedtetésre, következtetésekre alapozott tanítással érhetjük el, amely során a tanulók felkészülnek az önálló ismeretszerzésre, az örömet nyújtó egész életen át tartó tanulásra. Tanulóink így válnak kreatív, problémafelismerő és problémamegoldó gondolkodásmódú, környezetük jelenségeire érzékeny felnőtté.

A matematikaoktatásnak a tárgyi tudás átadásán túl elsődleges célja, hogy logikus gondolkodásra neveljen. Ennek érdekében a mi célunk pedig a tanulók bevezetése a valóságos világba, a mennyiségi viszonyok tudományába, alkalmazásra képes korszerű matematikai műveltség nyújtása, azaz a matematikát ismerő, értő és használni tudó tanulók nevelése.

A matematika a valóság megismerésének eszköze, a logikus, az alkotó, a problémamegoldó gondolkodás fejlesztésének fontos színtere, mely a cselekvő, személyes tapasztalatszerzéssel kezdődik és konkrét helyzetekhez kötött tevékenységek során fokozatosan, tudatos fejlesztéssel közelít az absztrakt gondolkodás kialakulásához.

A problémamegoldó gondolkodás fejlesztése valamennyi tantárgy feladata, mégis az alsó tagozaton legtöbbet a matematika tantárgy keretein belül tehetünk érte. A matematika irányultságú osztályban tanító pedagógusoknak is a matematika tantárgy tanórai keretein belül van erre lehetőségük: 1. évfolyamon heti 5 órában, a 2.3.4.évfolyamon heti 4 órában.

A matematika tanulása az első négy évfolyamon alapozó jellegű, a nevelési-oktatási feladatok közül a képességfejlesztésnek, a kreatív és kritikai gondolkodás kialakításának van kiemelt szerepe. Tevékenység közben fejlődik a tanulók felismerő, összehasonlító és rendszerező képessége. Beszámolnak a látottakról, indokolják, miért döntöttek így, mit vettek észre, miközben fejlődik szóbeli kifejezőképességük is. A tevékenység és a fejlesztés tehát nem különülhet el egymástól. A tevékenységek és fejlesztési feladatok megfogalmazásakor az életkori jellemzőket és a fokozatosság elvét feltétlenül figyelembe kell venni. A megvalósításhoz az eszközök helyes és indokolt használata elengedhetetlen követelmény.

Mi pedig a 6-10 éves korú gyermekek egyik életkori sajátosságát figyelembe véve, a tanulói kíváncsiságra építünk, és az ezáltal motivált munkával igyekszünk fejleszteni a tanulók megismerési és gondolkodási képességét, felelősségtudatát, a kitartását és előmozdítani érzelemviláguk gazdagodását, megalapozni a tanulási szokásaikat.

Céljaink:

• A matematikával szembeni érdeklődés felkeltése, amely nem igényel otthoni tanulást, vagy már előzetesen megszerzett tudást. Időről időre, fokozatosan derül ki egy-egy gyerekről, hogy tanulmányi eredményét felülmúló gondolkodási képességgel rendelkezik.
• A tanulók bevezetése a valóságos világba, a mennyiségi viszonyok tudományába, alkalmazásra képes korszerű matematikai műveltség nyújtása.
• Ébredjen bennük érdeklődés a tevékenység iránt. A tárggyal való foglalkozás során váljanak képessé önmaguk fejlesztésére.
• A pontos következetes kitartó munka során bízzanak saját képességeikben.

Fejlesztési feladataink:

• Analógiás gondolkodás fejlesztése: Szemléletességhez, beszédhez kötött gondolkodás kialakítása. A lehetőségek közül a legcélravezetőbb kiválasztása.
• Emlékezet fejlesztése: A rövid távú, a hosszú távú memória, a koncentrációs-, a képzeletalkotási-, az absztrakciós képesség fejlesztése.
• Figyelem fejlesztése: A tantárgy, a tananyag iránti, spontán érdeklődés felkeltése. A megértő és felfedező tanulás előtérbe helyezése. A felfedezés élménye motivál, ezáltal javul a gyerekek tanulási befogadó készsége.
• Mennyiségi viszonyok érzékeltetésének fejlesztése
• Alapműveletek értelmezése
• Kombinatorika: Permutációk gyakorlati úton, sorbarendezés (dobókockás feladatok), kombinációk (LOTTÓ), variációk (TOTÓ), rendszerezés, változatos, gyermekközeli feladatokkal.
• Valószínűség számítás: A biztos, lehetetlen események keresése a gyakorlatban, oszlopdiagramok, kördiagramok, grafikonok készítése, leolvasása.
• Szöveges feladatok: Az adatok fogalmának alapos felismertetése (felesleges, hiányzó adat), a nyitott mondat felírása szöveges feladatból (megoldási terv). Figyelemfejlesztő feladatok a pontos megoldás elősegítésére.